A globalizált világban egyre több család él interkulturális élethelyzetben, legyen szó vegyes házasságról, külföldi munkavállalásról vagy hazatelepülésről. Ezek az élethelyzetek egyedülálló gazdagságot jelentenek, ugyanakkor olyan pszichológiai kihívásokat is hoznak, amelyekre kevesen vannak felkészülve.
A kultúrsokk nemcsak a kiköltözéskor jelentkezik – gyakran a hazatérés okozza a mélyebb válságot, hiszen azt várjuk, hogy végre „otthon” leszünk, miközben már mi magunk is megváltoztunk. A gyerekek számára különösen megterhelő lehet, hogy egyik kultúrában sem érzik magukat teljesen otthonosnak, és folyamatosan magyarázkodniuk kell, kik ők valójában. A harmadik kultúrás gyerekek jelensége – amikor valaki egyik szülő kultúrájához sem tartozik teljesen – ma már jól dokumentált pszichológiai jelenség.
A vegyes családokban a párkapcsolatot is próbára teszi, hogy az ünnepek, a gyereknevelés vagy akár a konfliktusmegoldás terén eltérő kulturális elvárások ütköznek. A nagyszülők, rokonok távolsága tovább nehezíti a helyzetet, és a család gyakran egyik országban sem kap elég támogatást. A gyökértelenség érzése hosszú távon szorongáshoz, identitászavarhoz vezethet felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt.
A pszichológiai támogatás segíthet feldolgozni ezeket az átmeneteket és megtalálni az egyensúlyt a különböző kulturális identitások között. Egy szakember támogathatja a családot abban, hogy a kettősségből ne teher, hanem erőforrás váljon. Az interkulturális élethelyzet nem probléma, amit meg kell oldani – hanem egy összetett élmény, amit tudatosan érdemes megélni.