Kötődési mintáink olyan “kapcsolati GPS”-ként működnek, amelyeket gyerekkorunkban programoztak be, és felnőttként is ezek navigálnak minket a kapcsolatok világában. A biztonságos kötődés olyan, mint amikor tudod, hogy számíthatsz a másikra, de közben önálló is tudsz maradni – sem a túlzott függőség, sem a túlzott távolságtartás nem jellemző. Az elkerülő kötődésű személyek gyakran “jól vannak egyedül”, nehezen engednek közel másokat, és stressz esetén visszahúzódnak – kívülről függetlennek tűnhetnek, de valójában védekeznek az elutasítás ellen. A szorongó kötődésű emberek folyamatosan visszaigazolást keresnek, aggódnak, hogy partnerük elhagyja őket, és hajlamosak a kapcsolati eseményeket felnagyítani – ismerős az az érzés, amikor egy nem fogadott hívás után rögtön az jut eszedbe, hogy már nem is fontos a másiknak? A dezorganizált kötődés esetén az ember egyszerre vágyik közelségre és fél is attól – gyakran traumatikus előzmények után alakul ki ez a kiszámíthatatlanabb mintázat. Jó hír, hogy a kötődési mintáink nem kőbe vésett sorsok – tudatosítással, terápiával és korrekciós kapcsolati élményekkel változtathatók. Az első lépés a saját mintázatod felismerése: milyen helyzetekben aktiválódik a kötődési rendszered, és hogyan reagálsz ilyenkor? A párkapcsolati gondok gyakran két különböző kötődési stílus találkozásából fakadnak – például amikor egy elkerülő és egy szorongó partner táncol egyre távolabb egymástól. A gyógyulás útja önmagad jobb megértésével kezdődik, majd a biztonságos kommunikáció gyakorlásával és olyan kapcsolatok építésével folytatódik, ahol megtapasztalhatod, hogy biztonságban vagy akkor is, ha sebezhető vagy.